2010. július 23., péntek

a vasárnap

nah visszatértem a mosóból...

miután összeszedtük magunkat elindultunk Keya egy barátjához,akivel együtt dolgozik év közben egy iskolában.A pasit Robnak hívják,38 éves tesitanár. Nagyjából 25 perc autózás után(közben vissza kellett jönnünk Keya pénztárcájáért) megérkeztünk egy másik kisvárosba Rob házhoz. Elég szép a ház,medencével, jó nagy hifivel. Van egy gyönyörű nagy motorja és egy mégszebb autója amit legnagyobb bánatomra nem tudtam megörökíteni ugyanis a gép lemerült..
Nah hát 3 perc beszéélgetés után kiderült hogy a beach előtt még elmegyün ka fiáért aki DUXBURY-ben van. Ahol ugye mi táborozunk, ráadásul a strand is 5 percre van tőlünk:D Szóval autózhattunk vissza. A mi kocsinkat leraktuk a táborban és átszálltunk hozzá. Rob egész családja itt Duxburyben él jó nagy és szép házakban( a város beceneve Luxbury).. Összeszedtük a fiát és egy unokaöccsét és irány az óceán. Direkt kerülőkkel mentünk kedvemért hogy gyönyörködhessek a tájban:) Imádom ezt a környéket, olyan tényleg mint a filmekben.
A hely ahova mentünk egy speciális strand, csak terepjárókkal és Jeep-ekkel lehet menni mert mély a homok és a más autól elsüllyednek. Szóval mi is beálltunk az autók sorába és izgatottan vártam hogy hova érkezünk. Nagyon sajnálom h nem tudtam képet készítni ugyanis még sosem láttam ilyet: szerintem több mint 200 hasonló típusú hatalmas autó sorakozott szépen egymás mellett a parttal párhuzamosan. Eléjük kipakolva nagyjából egy fél háznyi cucc: asztal, székek, grillsütő, éetl ital a családok számárára. Rengetegen voltunk de mindenkinek volt elég helye. mi itt találkoztunk Rob két testvérével meg azok családjával és barátaival.Szóval ez nagyjából olyan 10 felnőttet és 8-10 gyereket jelentett.
A nap szuperül telt. Egész nap napoztam és hűtöttem magam felváltva, de annyira izgultam h leégek h elhasználtam egy doboznyi naptejet:D Itt is ebédeltünk főtt kukoricát és bbqs húst(én mondjuk vittem csomó gyümölcsöt és azt ettem). Kemeren nagyon jól érezte magát a gyerekekkel én pedog élveztem h rengeteget beszélhettem angolul mert mindenki arra volt kiváncsi h hogy kerültem ide,milyen a tábor és milyen Magyarország. Beszélgettünk ételekről meg az országokról Európában.
Estefelé a dagállyal együtt mi is egyre feljebb költöztünk a parton végül egyszercsak arra ébredtem kis szunyókámból h a viz megcsapta a lábam. Szép lassan elkezdtünk készülődni és visszatértünk a táborba. Ekkor Keyaékkal még gyorsan elmentünk enni mert a vacsiról lemaradtunk. szuper kis nap volt,jól kipihentem magam.

Most mennem kell dolgozni,de érdemes várni a folytatást mert tegnap éjjel életemben először egy igazi bostoni clubban buliztam;)

pussz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése